Na jó, ez még azért erős túlzás, de baromi büszkék vagyunk arra a 2x5 mp-re, amit tegnap este produkált. Éppen a fésűjével volt elfoglalva (tipikus nő), és szerintem ő lepődött meg a legjobban, irtó vicces fejet vágott közben.
Meg az is tegnap volt, hogy éppen négykézláb rohangászott a szobában, majd egyszercsak odajött, megfogta a nyakam, nyomott egy hatalmas puszit a számra, majd kihasználva az alkalmat, hogy az anyja aléltan éppen olvadozik, kiszökött a szobából... Ha meg olyat csinál, amit tudja, hogy nem kéne és ezért még szólni is merek, simán leolt egy Bucis visszakiabálással, csak hogy tudjam, hogy most nagyon fontos dolgokat művel, amiket nem hagyhat abba, és szemrebbenés nélkül folytatja. Plusz nehezítő tényező, hogy tudja, hogy az apjával rajongásig szeretjük (K még azt is szerelmesen mosolyogva nézi végig, ahogy a kis terrorista a laptopot ütögeti, pedig az szent és sérthetetlen), szóval taktikát kell váltani, mert hamar a fejünkre nő :)
Ja, és tegnap megvolt az első ÚRISTEN, HOL A GYEREK??? para. Az úgy volt, hogy éjszaka kivettem magam mellé, mert nem igazán tudott visszaaludni. Máskor mindig visszateszem az ágyába, ha már elaludt, mert félek, hogy az ágyról bármikor lepottyanhat, viszont tegnap olyan fáradt voltam, hogy bealudtam, majd jött a fent említett kérdés, mikor hirtelen felriadtam. Mellettem nem volt, a kiságyban sem, már kisebb szívrohamot kaptam, mikor megláttam, hogy fél méterrel lentebb keresztbe fordulva édesen durmolt. Aztán a saját nyugalmam és az ő testi épsége érdekében visszatettem a kiságyba.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése