- 11,8 kg tömény szeretetbomba
- 84 cm körül van
- 12 fogú, ami nyaralás környékén bújt ki 1,5 hét alatt
Na szóval, a mi kis Bucink már egy eleven kislány, aminek teljes szívünkből örülünk, mert mindig is egy örökmozgó, rafkós, csintalan kislányról álmodtunk, aki pillanatok alatt az ujjai köré csavar minket. Minden nappal egyre okosabb, ügyesebb, K-val meg csak ámulunk és bámulunk helyenként, mert olyanokat is tud, ami eszünkbe sem jutott eddig.
A járása már nagyon stabil, jelenleg a futást, lépcsőzést gyakorolja. Elesni már ritkábban szokott, főleg akkor, ha fáradt, vagy ha nagyon siet, és összeakadnak a lábai. Lépcsőzés úgy néz ki, hogy lefele fogja valamelyikőnk kezét (ez hatalmas haladás, pár hete arra sem volt hajlandó, hogy akár egy lépcsőfokot is lelépjen annak ellenére, hogy mindkét kezét fogtuk), felfele vagy kézenfogva, esetenként váltott lábbal, vagy kapaszkodik a korlátba, de olyankor pár lépcsőfok után négykézlábra vált.
Beszédfejlődés terén is elindult valami, ami szintén nagy előrelépés, mivel eddig nem igazán csillogtatta tehetségét, nagyon jól boldogult az öööö-vel és a dööööö-vel, na meg a mutogatással, bár voltak próbálkozások. Ami eddig is ment: bú (busz,bicikli, opcionálisan), vava (kutya), pápá, tess (tessék), baba (egyre többet használja célzottan), pa (apa), papa (csak utánozza), motorra berreg. Jelenleg ott tartunk, hogy a kezdőbetűket/kezdő szótagot kezdi utánozni, de ezeknél magától mondja: gólya, né (néni), bá (bácsi) - az utcán gyakran mutogatja, úgy tűnik, hogy hajhossz alapján különbözteti meg, cicának nyávog, meg nekünk is, ha akar valamit, nnnnaa, ezt akkor, ha nagy munkában van, lalalala, ha énekel, csa (csatt), gö (gólya), páh (háp), lab (labda, de ezt csak egyszer mondta a nagyinak), lá (lánc-szintén).
Az evésnél ott tartunk, hogy szinte mindent evett már, amit mi is. Imádja a hagymát. Nyersen. Ha valamihez ezt eszünk, márpedig ez elég gyakran előfordul, akkor jön és lopkod. Egyáltalán nem köpi ki. Ebből kifolyólag a póréhagymalevest is imádja, nem tud vele leállni. Mamám küldött valamelyik nap töltöttkáposztát (szabolcsiasan), viszont picit több bors mehetett bele, mert enyhén pikáns lett. Na a kismajmot ez sem tántorította el, úgy lapátoltam be a szájába, hogy öröm volt nézni. Amikor meg egy másodpercet késtem, morgott... :) Szerencsére jól eszik, bár inkább többször kevesebbet, de éjszaka még mindig felébred enni. Eddig fixen éjfél és 1 között, majd 3-4 között, de most nem tudom mi van vele, mert a 9 órás etetés után van, hogy már 11-kor reklamál, majd fél 3 körül és még egyszer 6-kor. Komolyan, mint egy újszülött. És nem használ, ha este rendes kajából bevacsorázik plusz még iszik egy kis tápszert, mert ugyanúgy éhes. Már arra is gondoltam, hogy ilyenkor pótolja a napközbeni kis mennyiségek okozta űrt, de okosabb nem lettem, éjjel úgyis ébredünk, nincs mit tenni. Azt viszont nem vagyok hajlandó megtenni vele, hogy nem adok neki enni, csak hogy ne kelljen felkelni éjszaka. Majd ha már kibírja, akkor fogunk aludni. Bár K tök cuki, mikor én már hajnalra ki vagyok ütve rendesen, ő szó nélkül felkel, és készít enni Emesének. Bár néha, mikor éppen lefekszünk, de még nem aludtunk el, és Bucc felsír, azért szól, hogy sír a gyerek (aki közöttünk alszik! :D ), biztos ami biztos. Jut eszembe, alvás. Ugye a kisasszony már teljesen elfoglalta a közös ágyat, minek következtében egyik reggelre beállt a nyakam, mert egész éjszaka tök lehetetlen pózban aludtam, mert a kisasszonynak kiterülve volt kedve aludni, de szerencsére 2 nap alatt rendbejött. Meg azon röhögtünk valamelyik este, hogy Bucit kicsit magam felé próbáltam pakolni, de egyből vissza is gurult apja védelmező karjaiba, majd pukizott egy hatalmasat, aztán még egyet, és ekkor álmában rácsapott a pelusra, majd darth vaderes hangon közölte, hogy öööö, visítottunk a röhögéstől. Pár napja este meg szokásosan lefektettem este aludni, jött a takarópróba (ha nincs 100%-osan beájulva, nem engedi, hogy betakarjuk, egyből elkezd spárgázni, hogy lerúgja), aztán megpusziltam és kijöttem. Erre 10 perc múlva Buci hű társával, Benővel rohan át nevetve a nappaliba, majd gyorsan elkezdni pakolni a játékait, válaszként gyorsan visszavittem a szobájába és lefektettem. De még ott is röhincsélt egy sort, de elaludt. Majd 11-kor ismét kijött, bár akkor már nem annyira boldogan. Úgy vettem észre, hogy ez a 15 hós oltás kicsit megzavarta az eddigi rendszert, mert pl az előző éjszaka totális katasztrófa volt. Reggel a mosott szar eléggé enyhe kifejezés volt arra, ahogy kinéztem és ahogy éreztem magam, a tükröket természetesen messzire elkerültem :) Az ivás eddig nagyon szépen ment egyedül, pohárból, flakonból, de kb az oltás óta nem hajlandó megfogni a poharat. Nem hiszem, hogy lenne összefüggés,K-t is kérdeztem, de ő sem szólt egy rossz szót sem, mikor kicsit vizes lett (mert persze az is megfordult a fejemben, hogy esetleg szólt neki érte, vagy úgy reagált, ami miatt Bucedli nem hajlandó inni egyedül)
Eljutottunk odáig, hogy megszerette a játszóterezést. Valamelyik nap itt volt a kerije meg még egy barátnőm, és lementünk a játszótérre, ahol összeszedett valami kupakot, én meg megmutattam neki, hogy azt ki kell dobnia kukába. Aztán talált még valamit, akkor már elég volt csak mondani neki, és vitte is a kukába. Na ez annyira megtetszett neki, hogy ezután már a homokot is vitte rendületlenül. Itthon is ilyen ügyes ám, segít a portörlésben, kiveszi a kezemből a porszívót (már csak a morzsaporszívótól fél), segít bepakolni a mosást, ha megkérem, a saját szennyesébe beviszi a ruháit (és egyéb dolgokat, pl a tornacipőm, apa papucsa, csattok, stb :D ). Megpróbálom mindenbe belevonni, ebből kifolyólag a mini háziasszony sokszor gondolja úgy, hogy egyedül is el tud már indítani egy mosást: bezárja a mosószeradagoló részt, bekapcsolja a mosógépet, rácsavarja egy progra, de itt mindig lefülelem... Aztán ha én balga a spejz ajtaját nyitva felejtem, már látom, hogy rohan ki a seprűvel vagy a felmosóval - remélem ez a jó szokása akkor is megmarad, ha nagyobb lesz :) Ja, meg kilopkodja a pénztárcámat a táskámból, és kiszedi belőle a pénzt.
Ennyi jutott most eszembe, de pár napja elkezdtem írni egy füzetbe a napi fontosabb dolgokat, mert biztos vagyok benne, hogy enélkül a jelentős részét elfelejtem, ide meg macerás jegyzetelni.
Az evésnél ott tartunk, hogy szinte mindent evett már, amit mi is. Imádja a hagymát. Nyersen. Ha valamihez ezt eszünk, márpedig ez elég gyakran előfordul, akkor jön és lopkod. Egyáltalán nem köpi ki. Ebből kifolyólag a póréhagymalevest is imádja, nem tud vele leállni. Mamám küldött valamelyik nap töltöttkáposztát (szabolcsiasan), viszont picit több bors mehetett bele, mert enyhén pikáns lett. Na a kismajmot ez sem tántorította el, úgy lapátoltam be a szájába, hogy öröm volt nézni. Amikor meg egy másodpercet késtem, morgott... :) Szerencsére jól eszik, bár inkább többször kevesebbet, de éjszaka még mindig felébred enni. Eddig fixen éjfél és 1 között, majd 3-4 között, de most nem tudom mi van vele, mert a 9 órás etetés után van, hogy már 11-kor reklamál, majd fél 3 körül és még egyszer 6-kor. Komolyan, mint egy újszülött. És nem használ, ha este rendes kajából bevacsorázik plusz még iszik egy kis tápszert, mert ugyanúgy éhes. Már arra is gondoltam, hogy ilyenkor pótolja a napközbeni kis mennyiségek okozta űrt, de okosabb nem lettem, éjjel úgyis ébredünk, nincs mit tenni. Azt viszont nem vagyok hajlandó megtenni vele, hogy nem adok neki enni, csak hogy ne kelljen felkelni éjszaka. Majd ha már kibírja, akkor fogunk aludni. Bár K tök cuki, mikor én már hajnalra ki vagyok ütve rendesen, ő szó nélkül felkel, és készít enni Emesének. Bár néha, mikor éppen lefekszünk, de még nem aludtunk el, és Bucc felsír, azért szól, hogy sír a gyerek (aki közöttünk alszik! :D ), biztos ami biztos. Jut eszembe, alvás. Ugye a kisasszony már teljesen elfoglalta a közös ágyat, minek következtében egyik reggelre beállt a nyakam, mert egész éjszaka tök lehetetlen pózban aludtam, mert a kisasszonynak kiterülve volt kedve aludni, de szerencsére 2 nap alatt rendbejött. Meg azon röhögtünk valamelyik este, hogy Bucit kicsit magam felé próbáltam pakolni, de egyből vissza is gurult apja védelmező karjaiba, majd pukizott egy hatalmasat, aztán még egyet, és ekkor álmában rácsapott a pelusra, majd darth vaderes hangon közölte, hogy öööö, visítottunk a röhögéstől. Pár napja este meg szokásosan lefektettem este aludni, jött a takarópróba (ha nincs 100%-osan beájulva, nem engedi, hogy betakarjuk, egyből elkezd spárgázni, hogy lerúgja), aztán megpusziltam és kijöttem. Erre 10 perc múlva Buci hű társával, Benővel rohan át nevetve a nappaliba, majd gyorsan elkezdni pakolni a játékait, válaszként gyorsan visszavittem a szobájába és lefektettem. De még ott is röhincsélt egy sort, de elaludt. Majd 11-kor ismét kijött, bár akkor már nem annyira boldogan. Úgy vettem észre, hogy ez a 15 hós oltás kicsit megzavarta az eddigi rendszert, mert pl az előző éjszaka totális katasztrófa volt. Reggel a mosott szar eléggé enyhe kifejezés volt arra, ahogy kinéztem és ahogy éreztem magam, a tükröket természetesen messzire elkerültem :) Az ivás eddig nagyon szépen ment egyedül, pohárból, flakonból, de kb az oltás óta nem hajlandó megfogni a poharat. Nem hiszem, hogy lenne összefüggés,K-t is kérdeztem, de ő sem szólt egy rossz szót sem, mikor kicsit vizes lett (mert persze az is megfordult a fejemben, hogy esetleg szólt neki érte, vagy úgy reagált, ami miatt Bucedli nem hajlandó inni egyedül)
Eljutottunk odáig, hogy megszerette a játszóterezést. Valamelyik nap itt volt a kerije meg még egy barátnőm, és lementünk a játszótérre, ahol összeszedett valami kupakot, én meg megmutattam neki, hogy azt ki kell dobnia kukába. Aztán talált még valamit, akkor már elég volt csak mondani neki, és vitte is a kukába. Na ez annyira megtetszett neki, hogy ezután már a homokot is vitte rendületlenül. Itthon is ilyen ügyes ám, segít a portörlésben, kiveszi a kezemből a porszívót (már csak a morzsaporszívótól fél), segít bepakolni a mosást, ha megkérem, a saját szennyesébe beviszi a ruháit (és egyéb dolgokat, pl a tornacipőm, apa papucsa, csattok, stb :D ). Megpróbálom mindenbe belevonni, ebből kifolyólag a mini háziasszony sokszor gondolja úgy, hogy egyedül is el tud már indítani egy mosást: bezárja a mosószeradagoló részt, bekapcsolja a mosógépet, rácsavarja egy progra, de itt mindig lefülelem... Aztán ha én balga a spejz ajtaját nyitva felejtem, már látom, hogy rohan ki a seprűvel vagy a felmosóval - remélem ez a jó szokása akkor is megmarad, ha nagyobb lesz :) Ja, meg kilopkodja a pénztárcámat a táskámból, és kiszedi belőle a pénzt.
Ennyi jutott most eszembe, de pár napja elkezdtem írni egy füzetbe a napi fontosabb dolgokat, mert biztos vagyok benne, hogy enélkül a jelentős részét elfelejtem, ide meg macerás jegyzetelni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése