6 hónapos státusz

Ma fél éves a mi gyönyörűséges kislányunk :)

Tegnap voltunk a védőnőnél, lemérte a kismanónkat:
8780 g
70 cm (bár én itthon többnek mértem, és a védőnőnél nem egyenesen volt a lába)
buksi: 40.5

A könyv szerint 6 hónaposan az alábbiakat kell tudnia (a felső csoport a minimum, lefelé haladva az egyes csoportokat egyre kevesebb gyerek tudja az adott korcsoportból, de akár tudhajta is)

• ülésbe feléhúzva a hátával egy vonalban tartja a fejét 

• gügyög, magán és mássalhangzókat is kombinál, például á-gú, vagy hasonló 

valószínűleg tudja az alábbiakat:

• lábai elbírnak valamennyi súlyt 

• ülni támogatás / támasztás nélkül 

• berreg 

• hang felé fordul 

lehet, hogy képes:

• felhúzni magát ülésből állásba 

• állni valamibe belekapaszkodva 

• küzd, hogy elérjen egy hatósugáron kívül elhelyezkedő játékot 

• tárgyakat áttesz egyik kezéből a másikba 

• keresi a leejtett tárgyakat 

• kis tárgyakat az ujjaival gereblyézve összeszed, felvesz 

• gagyog, mint ga-ga-ga, ba-ba-ba, ma-ma-ma, da-da-da 

esetleg tudhat:

• kúszni vagy mászni (vasárnap óta mászik is)

• ülésből álló helyzetbe húzni magát 

• hasról ülő helyzetbe kerülni (de már próbálkozik) 

• kis tárgyakat a hüvelyk és egy másik ujja közé fogva felveszi 

• kimondja, hogy "mama", "dada", de nem célzottan 

Dévény - összegzés

Mindösszesen 10 alkalommal voltunk dévényezni, és látványos a változás a kezdetekhez képest.
Ahogy kezdtük:

• feszes nyak (hason egyáltalán nem tudta kényelmesen letenni a fejét, oldalra fordulva is a levegőben volt a kis buksija)
• repülőzés
• C-alak
• gyenge hát
• kéz ökölben

Mostanra nagyon szépen megoldódott minden problémája. A mozgásfejlődése is olyan iramban beindult, hogy vasárnap óta mászik, és elég ügyesen. Úgy érzem, sokat köszönhetünk R-nek, és talán az 5. alkalomtól már csak az utolsó 5 percben sírt, de akkor is csak azért, mert már elfáradt addigra. A 9. alkalmon mondta R, hogy igazából már nincs szüksége Bucinak a dévényezésre, de én kértem, hogy a mászást még várjuk meg (direkt nem csinált vele kúszó-mászó gyakorlatokat, mert akkor még hamarabb elkezdett volna mászni). Mikor voltunk tegnap, mondtam neki, hogy a kisasszony elkezdett mászni, erre mondja R, hogy annyira tudta, hogy ezt fogom mondani. Így elbúcsúztunk tőle, de megígértette, hogy azért majd mindenképpen írjam meg/hívjam fel, hogy hogy haladunk, illetve elmondta még, hogy mire figyeljek majd a továbbiakban.

Összességében  úgy gondolom, hogy még a kezdeti nehézségek (45 perc tömény ordítás hatalmas krokodilkönnyekkel) ellenére nagyon is megérte elmenni, mert annyira jó látni, hogy nem feszül a nyaka, kényelmesen tud hason, illetve oldalt feküdni. Mintha a szívem tépték volna ki minden sírással töltött másodpercben (K éppen ezért a fejlesztőház közelébe sem jött, ő még annyira sem bírja, ha Buci sír), de látom, hogy megérte. Nem azért, mert már mászik, hanem mert látom, hogy neki tettünk jót, könnyebb lett minden szempontból. 

Rosszcsont

Komolyan mondom, egy kis terrorista. Már most, pedig még járni sem tud. Hihetelen, és látszik rajta, amikor rosszaságokon töri azt az okos kis buksiját. Valamelyik nap észrevettük K-val, hogy elkezdte bontani a tapétáját a kiságynál, látszanak a kaparások... Hiába, nem lehet rá haragudni, csak nevetünk rajta (bár később ez nem igazán lesz célravezető)

Fogzás? Hozzátáplálás? Időjárás?

Péntek és szombat éjszaka baromi rosszul aludt. Mikor átálltunk a 9 órás fekvésre, még az elején párszor felsírt, de aztán aludt szépen. Viszont ez a két nap valami katasztrófa volt. De nem csak az éjszakák, hanem a nappalok is. Éjszaka elég sokszor felsírt, K-nak át kellett költöznie hajnalban a másik szobába. Nem tudom még mindig, hogy mi lehetett, mert tegnap éjszaka már nyugodtan aludt. Lehet, hogy azért, mert beraktunk a szobájába hidegpárásítót, mert baromi száraz volt a levegő a konvektortól. De ez lehet, hogy csak véletlen egybeesés. Arra is gondoltam, hogy az almától fájhat a pocakja (tegnap már sütőtököt kapott, meg is lett reggelre a hatalmas eredménye:) ) De az is lehet, hogy a foga zavargatja, mert eléggé rágcsál minden kezébe kerülő dolgot, plusz tépkedi a fülét is. Közbejött a mozgásfejlődés is, úgyhogy alternatívák vannak, de baromi rossz, hogy nem tudom, hogy ténylegesen mi a gond, nem tudok neki segíteni, és a szívünk szakad meg, hogy szenved. Valószínűleg ezért volt az is, hogy nem bírta elviselni, ha legalább egyikőnk nem volt ott mellette. Ja, K nevetve megjegyezte tegnap reggel, hogy mekkora táskákat növesztettem a szemem alá, de azért még hozzátette, hogy feküdjek le nyugodtan, majd ő vigyáz addig Bucira.

Napirend

Buci eléggé kiszámíthatatlanul evett, aludt eddig, a fix pont a lefekvés volt csak olyan 11 körül. Aztán átálltunk az este 9 órás lefekvésre, és úgy látszik, ennyi kellett ahhoz, hogy nekünk is kialakuljon egy rendszer. Sosem erőltettem rá semmit, igény szerint evett, aludt, és ez így volt rendben, teljesen kiegyensúlyozott kisbaba, szépen gyarapodik, fejlődik. 

Most így állunk:

reggel 4-5 között reggeli, utána még alszik 9-ig
10 körül evés
11-12 körül alszik egy órát
13-14 körül evés (elkezdtük a hozzátáplálást, ekkor kapja)
fél 4- alszik kb. 5-ig
6 körül evés
fél 9-kor pancsi
9-kor alvás

Mászik! :)

Na jó, ez még erős túlzás, de már próbálgatja pakolni egymás elé a kezeit és a tappancsait. Aztán elveszti az egyensúlyát, és vagy szétcsúszik, vagy elborul. De nagyon cuki. Tegnap csinálta először, szerencsére K is itthon volt, így mindketten láthattuk. A legutóbbi dévényezésen megbeszéltük R-rel, hogy nem halogatja tovább a mászós gyakorlatokat, mert Buci már megállíthatatlan. 

Hozzátáplálás indul

Ma egy hirtelen ötlettől vezérelve megkínáltuk Bucit egy kis almalével. Meg akartuk várni a 6 hónapos kort (ma 5 hónapos 3 hetes és 2 napos), aztán mégsem úgy alakult. Csak egy pár kanállal kapott, az elsőnél még fanyalgott is, de aztán úgy tűnik, bejött neki. Kíváncsi vagyok, hogy holnap a püréhez mit fog szólni :)