Már pár hetesen észrevettem, hogy kissé C-alakban tartja magát Buci, plusz 1,5 hetesen oldalra fordult, ami feszes izomtónusra utal. 2 hete voltunk először, és beigazolódott a gyanúm. A nyakánál feszes, a többi hypotón. Ezért van a C-alakban tartás, hason a repülőzés, illetve hogy hason nem tudja oldalra fordítani a fejét. Még egy olyat is kérdezett R. (ő foglalkozik Bucival), hogy nem-e volt problémánk a szoptatással. Mikor mondtam, hogy nem igazán ment nekünk, mondta, hogy lehetséges, hogy azért, mert a szája körüli izmok sem 100 %-osak, ezért vsz. nem tudott megfelelő vákuumot csinálni a szájában, csak sajnos erre az újdonsült anyukák figyelmét nem igazán szokták felhívni. Miután felmérte Buci állapotát, meg is masszírozta, amit a kicsikém végigordított. A szívem szakadt meg, de úgy érzem, ezzel neki teszünk jót. Mondta R., hogy ne csodálkozzunk, ha nagyon el lesz fáradva, egyből el fog aludni, még az is lehet, hogy egy étkezést ki fog hagyni. Erre a kis huncut még utána az étteremben 3/4 órát dumált, még az egyik pincérnőt is szórakoztatta, utána a kocsiban elaludt, de ez is csak másfél óráig tartott. Úgy tűnik, hogy ez még nem volt annyira fárasztó neki, mert nem teljesen 3/4 óra volt a kezelés.
Már az első alkalom után pár nappal elkezdte élvezni a hason fekvést (még kacagott is közben), plusz elkezdett az oldalára is forgolódni.
Második alkalommal már volt kb. 5-10 perc, amikor nem sírt közben, utána el is aludt, nagyon elfáradt a kismanó. Már a kezelés utáni nap addig harcolt, amíg az oldalára nem fordult (bal), majd innen tovább a hasára. Másnap este már egy lendülettel abszolválta ezt a mutatványt, K is rohant be, hogy láthassa, és a rivaldafény hatására a művésznő még párszor megmutatta az új tudását, és bőszen ünnepeltette is magát.
Majd másnap már a fenekét tologatta fel, és a tappancsaival próbálta tolni magát előre, plusz próbált a kezével is rásegíteni, de ennek az lett a vége, hogy csak hátrafele haladt kb. 10 centit :D
Tegnap este meg már úgy hasalt, hogy a könyökére támaszkodott (eddig ez nem ment, mindig nyújtott kézzel próbálkozott, így meg nem tud tárgyakért nyúlni, mert azonnal elveszíti az egyensúlyát), és nyúlt a játékaiért.
Hihetetlen, hogy napról-napra mutat valami újat, mi meg csak olvadozunk K-val, hogy a mi kis csodánk, az a kis csomag, akit anno hazahoztunk a kórházból, már ilyen ügyes nagylány, és ez a kis csöppség tanította meg nekünk a határtalan, feltétel nélküli szeretet egy újabb, csodálatos formáját :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése