Keresztelő

Nagyon jól sikerült szerencsére, elállt az eső is, mire odaértünk. Amitől a legjobban tartottam, az a szüleim viselkedése volt, de nagyon büszke vagyok rájuk, végre felnőttként viselkedtek, és nem volt konfliktus, beszólogatás, semmi. A legjobb persze az lenne, ha normálisan beszélni is tudnának egymással, de már az is nagy szó, hogy idáig eljutottunk. 

A keresztelő maga problémamentesen zajlott (eltekintve attól az apróságtól, hogy mivel mi K-val nem vagyunk igazán vallásosak, jól beégtünk, mikor kérdezte a pap, hogy mit kérünk a gyermekünknek. Mi elkezdtük sorolni, hogy egészséget, hosszú boldog életet. Ekkor a pap diszkréten odasúgta 3 méterről, hogy keresztséget,  viszont Buci egy tünemény volt, végig sétáltam vele, kacagott, be nem állt a szája, meg folyamatosan egy csengőt akart elcsenni. Még akkor sem sírt, mikor a fejét meglocsolták, ugyanúgy folytatta a kis felfedező körútját. 

Ezután a kibérelt teremben ettünk, jókat beszélgettünk, kicsit én is kikapcsolódhattam, mert az én csodás lánykám mindig sétált valakivel, néha odajött hozzánk is, de jól elvolt nélkülünk is. Volt két testőre, a két fiú uncsitesóm, akik 3 és 6 évesek. Folyamatosan Emese 1 méteres körzetében voltak, nagyon szívmelengető látvány volt.

Buncus komolyan mondom olyan csodásan viselkedett, hogy csak ámultunk. Kicsit féltem, hogy a sok ismeretlen és az idegen hely miatt el sem fog mozdulni mellőlem, és utálni fogja ezt az egészet, de nagyon kellemeset csalódtunk. Egy hiszti nélkül csinálta végig a napot, végig sétált, mosolygott, beszélgetett. Pedig reggel 7:45-kor ébresztettem, még relaxált egy 5 percet, majd reggepi, mosakodás, öltözködés után kb. 8:20-kor indultunk el a templomhoz és 2-kor indultunk csak el haza, bár akkor a kocsiban 3 perc alatt elaludt, itthon betettem az ágyába, és összesen 3 órát aludt. Azon csodálkozom, hogy egyáltalán ébren bírt maradni, bár volt, amikor már majdnem leragadt a szeme, de nem volt hajlandó aludni, és mosollyal az arcán, vidáman csinálta végig a napot. Mindenki mondta, hogy egy hangja sincs ennek a gyereknek, meg hogy milyan kis mosolygós. Büszkék vagyunk rá :-)